„Magyarnak születtem, magyar is maradok,
A hazáért élek, ha kell meg is halok.
Ringó bölcsőm fáját magyar föld termette,
Koporsóm fáját is magyar föld növelje!”
Március 12-én ünnepeltük egyik legszebb nemzeti ünnepünket, megemlékezvén az 1848-as forradalom eseményeiről és az azt követő szabadságharcról.
Műsorunkban a Pilvax kávéházban ültek össze a hon ifjai és leányai, lázasan készülődve a nagy napra.
Petőfi forradalmi költeményének refrénjét lelkesen, szívére szorított kézzel szavalta mindenki.
„Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!”
Vasvári Pál tanítványainak Kiáltványát is hallhatta a közönség. Verbunkok, Kossuth-nóták tették teljessé a megemlékezést.
Pecznyik Pál: Egy szál rózsa helyett című versével emlékeztünk Petőfi Sándorra:
„Harcedzett nemzetnek Jeltelen sírjára
van csak maradása egy szál rózsa helyett
amely nép elpuhul, hálából leteszem,
saját sírját ássa. róla írt versemet.”
Az ünnepélyre meghívtuk a Nyirádi Nyugdíjas Klub tagjait, akiknek ismerőseik, rokonaik laknak otthonunkban. Örömmel tölti el lelkünket, hogy együtt tudtunk ünnepelni, egyben öregbítettük barátságunkat is. A megemlékezés végén közösen énekeltük el a Székely himnuszt.
Mentálhigiénés csoport.