Pápakovácsi intézményünkben is megünnepeltük a nemzetközi nőnapot. A nők iránti tisztelet és megbecsülés jeleként egy férfi kolléga és néhány lakó köszöntötte egy megható verses-zenés összeállítással az idősek otthonában élő nőket.
A köszöntő beszédben említést tettünk arról, hogy a nőnap eredetileg a nők egyenjogúságáért és szabad munkavállalásáért folytatott küzdelem napja volt. Magyarországon 1948 óta minden év március 8-a a nők napja.
Napjainkban a női szerepek sokfélék. Feleségként, édesanyaként, nagymamaként, anyósként, menyként, barátként, kollégaként vagyunk jelen a mindennapokban. Ezen szerepekben azon igyekszünk, hogy a körülöttünk levő emberek életét szebbé, jobbá, tartalmasabbá és értékesebbé tegyük. Női létünk meghatározza gondolatainkat, tetteinket. Érzik ezt a minket ismerő férfiak is. Felemelő érzés volt köszönetük jeleként a következő sorokat hallgatni tőlük:
„A mi sorsunk a férfi és a nő,
csak kéz a kézben elképzelhető.
Nincs gondolat, csak hódolat csupán,
míg puszit adunk lágyan és puhán.
A szívünkből jön nőnapi ige,
én megpróbálom leírni ide.
Mi köszöntjük a nőket önfeledt,
és ejtünk közben hálakönnyeket.”
A műsort követően zenehallgatás mellett a régi idők nőnapi emlékeit is felelevenítettük. Egy kis aprósüteménnyel kedveskedtünk női lakóinknak, mely közben lehetőség nyílt a kötetlen beszélgetésre. Végül a Lady N és a Kislány a zongoránál slágereket hallgatva néhányan táncra is perdültek.