A közelmúltban Celldömölkre kirándultunk, ahol utazásunk célpontja a Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom volt lakóink kérése alapján.
Tartalmas előadást hallgathattunk meg az épület történetéről, valamint bejártuk a templomot, a kincstárat és a Belső Szentélyt. Kissné Szekér Katalin, a plébániatemplom önkéntes segítője, a Mária Rádió munkatársa mutatta be az épületet.
Koptik Odó apát 1739-ben érkezett Dömölkre, és magával hozta az ausztriai Máriacellből az ottani kegyszobor hiteles másolatát. Szeretett volna a Ság-hegyen kápolnát építtetni a kegyszobor részére, de ez nem sikerült. A Pápai úthoz közel egy apró fából készült kápolnát és egy remetelakot építettek. Az apát szerette volna, ha van a területnek saját „soványkútja”, ezért felfogadott egy kőművest, aki egyre mélyebbre ásott a kútban, amikor a fejére esett egy hatalmas kő. Mindenki lemondott róla, az orvosok legfeljebb egy-két napot jósoltak neki. Koptik Odó apát és a hívek a Szűzanyához imádkoztak a munkás életéért, és megtörtént a csoda, a kőműves életben maradt, felépült és még évtizedeken át dolgozott. A csodának híre ment és a településre egyre több zarándok érkezett, és ennek hatására egy év alatt felépülhetett a Nagyboldogasszony templom. Az átadásra 1748 szeptemberében került sor. A templom 270 éves fennállása óta több csodálatos dolog is történt: például a II. világháború idején egy bombatámadáskor nem robbant fel a templom oldalához esett robbanószerkezet.
A „kútásó legendájának" kézzel fogható emlékét is megérinthették külsővati csoportunk tagjai. Az idő vasfoga már nyomot hagyott a kútásó fejére esett kövön, amely vasabroncsot kapott és a kincstárban került elhelyezésre. A tárlatvezetés során alkalmunk nyílott arra, hogy a Szentélyben elmondjunk közösen egy imát és meghallgattuk a Celldömölki Szűzanya himnuszát is. Felemelő élmény volt mind a lakók, mind a kísérők számára.
A kiránduláson készült fotókat egy beszámolóval egybekötött közös foglalkozáson fogjuk majd bemutatni az intézményünk lakói számára. A kirándulást egy belvárosi sétával zártuk a ragyogó őszi napsütésben.
Benkő Lilla